Online teszt

Az online tesztet a Socrative nevű oldalon készítettük el, ahol háromféle kérdést lehetett előállítani: többszörös választás, igaz/hamis és rövid válasz. Az oldal könnyen kezelhető, és megfelelő bármilyen témában ráhangoló vagy ellenőrző kérdések létrehozására. Előnye még, hogy a tesztek között kereshetünk olyanokra is, melyeket más tanárok hoztak létre, és publikusak, valamint más teszteket is át lehet venni "SOC" számmal, vagy gépre mentett egyéb Socrative tesztből, és ezeket szerkeszthetjük a saját igényeinknek megfelelően, és képeket is adhatunk hozzá a kérdésekhez. Hátránya viszont az, hogy angol nyelvű a kérdőív, de nem igényel nagy angol nyelvtudást (pl. true/false), így ha valaki nem is tud angolul, könnyen megértethetjük vele a leírtakat, és a kérdések természetesen magyarul szerepelnek. A mi próbatesztünk a balladák általános jellemzőire, Arany János balladaköltészetére, ezen belül egy művére, az Ágnes asszonyra kérdező kérdésekből áll, melynek linkje itt található:

https://b.socrative.com/teacher/#start-quiz/16206641

Az elkészült kérdőíveket menteni is lehet egy pdf fájlba.

Podcast

A podcast, vagyis hangfelvétel készítése az egyik olyan komplex feladat, mely csoportmunkát igényel. Mi is négyen készítettük el a feladatot, mely egy filmismertető volt. Korábban nem használtam a hangfelvételt hasonló feladat előállítására, így először kissé nehezen ment. Bár csak a hangfelvételben vettem ki a részem és a feltöltésben, láttam, hogy mennyi apró részfeladatból áll a teljes feladat elvégzése, hogy végül egy egységes, többrészes hangfelvétel összeálljon. Mégis, ha megfelelően megalapozott a feladat előkészítése, kellően lelkes a társaság és motiváló a téma, akkor nagyon élvezetes lehet a feladatmegoldás, összefogja a csoportot, és maradandó élményt nyújthat, ezáltal segíthet elmélyíteni a tudást, ha egy tananyaggal kapcsolatos hangfelvételt készíttetünk. A mi hangfelvételünket az anonimitás miatt itt nem közlöm.

Lehetséges podcast témák:
Beszélgetés/Interjú egy irodalmi mű filmfeldolgozásáról.
Interjú egy irodalmi alakkal, költővel, íróval életéről és/vagy munkásságáról.
Interjú Kazinczy Ferenccel a nyelvújításról.

Interaktív tábla

Az interaktív táblát bizonyos kurzusokon kellett használnunk, megtanultuk a működését, és saját feladatot is létre kellett hozni. Később az általam készített rövid feladatokat tanítási gyakorlatom során osztályban is ki tudtam próbálni, és nagyon élvezték a tanulók. A interaktív tábla használatával kapcsolatban azt tapasztaltam, hogy eléggé időigényes a megfelelő feladatok kiválasztása és előállítása, de ugyanakkor látványos és élvezhető lehet a diákok számára. Az interaktív tábla alkalmazása során más is bemutathatta a saját feladatát, így szaktársaimtól is sok ötletet merítettem. Az említett két feladat az alábbi linken érhető el:

https://drive.google.com/file/d/0B53JtxHE4FRTSDYxNHNzcUQyQTg/view?usp=sharing

Az egyik egy memória, ahol a mellérendelő összetett mondatok fajtáit kell párosítani a megfelelő kötőszóval, a másik pedig a mondattípusok meghatározásának gyakoroltatására szolgál, a különböző mondatok lufira vannak írva, és a lufikat kipukkasztva lehet ellenőrizni a helyes választ. Ezeknek a táblaképe a következő: 

Nagy örömmel segítettem azoknak, akik nem ismerték eddig az interaktív táblát, és pozitív élmény volt, hogy olyanoknak adhattam segítséget, akiknek a tanított tárgya az én szakomtól távol áll (matematika), így betekintést nyerhettem más tanított tárgy módszertanába is. Személyes tapasztalatból tudom, hogy milyen nehéz az interaktív tábla adta lehetőségekkel megismerkedni, és elsajátítani az alkalmazásukat úgy, hogy ha csak megmutatja valaki a funkciókat. Ezért úgy gondolom, hasznos volt az "újaknak", hogy volt valaki, akitől közvetlen segítséget kaptak.

Képszerkesztés

A különböző képszerkesztők alkalmazását vagy előzetes ismeretek gyűjtéséhez vagy összefoglalásként képzelem el. Például a Fotor nevű kollázskészítővel különböző képeket lehet válogatni, melyek szemléltetik a témához kapcsolódó ismereteket. 

Magyartanárként irodalom és nyelvtan témakörben is gondolkoztam. Nyelvtan feladatnak a nyelvújítást választottam, és ehhez készítettem kollázst (http://www.fotor.com/show/cc3b62bf59b94a7ab67d201443295d3a?lg=en_US).

Az irodalomhoz vagy egy korstílus bemutatását (pl. építészetben, szobrászatban, festészetben is), vagy egy adott kor legjelentősebb szerzőinek portréiból álló képet, vagy egy szerzővel kapcsolatos ismeretek összegyűjtését adnám feladatként. Ezek közül irodalom témakörben ez utóbbit valósítottam meg, Petőfi Sándor életrajzának néhány elemét szerkesztettem össze.

Ezeket házi feladatként az adott témával foglalkozó óra előtt ráhangolódásként lehet feladni, a diákok bemutathatják a munkájukat, így meg tudjuk beszélni a főbb pontokat, egyezéseket, eltéréseket a különböző feladatmegoldások között. Emellett a témakör utolsó óráján az ismeretek összefoglalására is alkalmas a feladat. 

Google az oktatásban

Google Search

Keressenek öt, interneten is elérhető tudományos cikket Arany János balladáiról.

Keressenek öt, interneten is elérhető cikket a nyelvjárásokról.

Mindkét feladat az adott témáról szóló órák előtt lenne házi feladat, irodalom és nyelvtan órákon, egyfajta ráhangolódás. A tanulók az első órákon egyeztethetik, hogy miket találtak, és egy-két gondolatot megoszthatnak egymással a cikkekből, reflektálhatnak. Ezzel a diákok kritikai gondolkodása is fejleszthető.

Google Slide

A prezentációkészítő alkalmazás középiskolásan alkalmas például az irodalomórákon költők, írók életrajzának feldolgozására. Előnye, hogy nem a tanár mondja el az életrajzot, hanem a diákok egymástól tanulhatnak, miközben fejlődik az előadói készségük az előadás során, és a Google Slide segítségével képeket is csatolhatnak, melyek szemléltetik azt, amiről szó van. Hátránya, hogy ha a diák csak kényszernek érzi, akkor ugyanúgy nem hozza közelebb a diáktársakhoz a témát. Ezért érdemes pontosan meghatározni, hogy körülbelül hány diából álljon a prezentáció, hány illusztrációnak kell lennie, mit várunk el. A prezentációkat később egymással megoszthatják, szerkeszthetik egymáséit.

A prezentációra egy példa (Radnóti Miklós élete és munkássága - címdia és első dia) a következő linken érhető el:

https://docs.google.com/presentation/d/1FhqiP8rgL6ZV4PH9kWRMJKtqL_XmjORzeC5sxUw4GU8/edit?usp=sharing

Google Maps és Earth

Feladat: irodalmi emlékek felkutatása. A feladat lényege, hogy irodalmi emlékeket (szobrokat, épületeket, emlékműveket) kell keresni Google térkép segítségével, tehát helyszín alapján, házi feladatként, és a Street View segítségével megjelenített képeket elmenteni. Ezek bemutatására az órán kerülhet sor.

Nemcsak a diákok, hanem a tanárok is készíthetnek ilyen jellegű feladatot, mely segít a diákoknak memorizálni az anyagot. Tanárként természetesen órára úgy érdemes bevinni az alkalmazást, ha nem képeket mutatunk, hanem az egész környéket „feltérképezzük”, főleg ha a diákok számára ismerős lehet a helyszín, csak eddig esetleg nem vették volna észre az emlékművet.

Google Docs

A Google Docs szövegszerkesztő alkalmazása a legegyszerűbb módja lehet az ötletgyűjtésnek házi feladatként, illetve előzetes tudás feltárásának. Hátránya, hogy órai munkaként mindenkinél kell lennie egy digitális eszköznek, ami nehezen kivitelezhető, viszont előnye, hogy a diákok könnyebben megosztják a véleményüket az alkalmazás segítségével.

Például házi feladatként egy-egy dolgozat előtt feladható a témakör legfontosabb fogalmainak kigyűjtése és osztálytársakkal/csoporttársakkal való megosztása, mind irodalom, mind nyelvtan témakörben. Órai feladatként asszociációk gyűjtése egy-egy fogalom köré az előzetes tudás feltárásaként, például: Mi jut eszetekbe arról, hogy nyelvjárás? Mit tudtok a líra műnemről?

Google Form

A Google kérdőívkészítője bármilyen házi dolgozat esetében jól használható a diákoknak, főleg nyelvtan dolgozatok elkészítésére.
A tanárok részéről információval szolgálhat esetlegesen a diákok aktuális témában való jártasságáról, mely segíthet eldönteni, hogy le lehet-e zárni a témát vagy további magyarázat szükséges az anyag egyes pontjaihoz, ugyanis a diákok talán szívesebben válaszolnak név nélkül, mert így nincs tétje a rossz válasznak.

Személy szerint a Google Form alkalmazást egyetemi kutatásomhoz használtam, mely során két kérdőívet töltettem ki. Láthattam tehát, hogy többféle kérdéstípus közül lehet választani, valamint jól átlátható kimutatást kapok az eredményekről, és név nélkül jelennek meg a válaszok.

Ennek a két kérdőívnek a linkje a következő:

https://docs.google.com/forms/d/1W5XoQlnP2lfY5KyZKwd5MwkWv8uDkXzS2zRws6znt0I/viewform?usp=send_form

https://docs.google.com/forms/d/1bVjXtZxkHW5OyIKMWRRQmC1RADkXJ3DzoLs-vtb7I7w/viewform?usp=send_form

Gondolattérkép MindMeister alkalmazásával

Az elmetérkép készítése során abból indultunk ki, hogy milyen feladatot lehetne a tanulóknak is adni. Úgy gondoltuk leendő magyartanárokként, hogy a műnemek és műfajok bonyolult rendszerét könnyebben át lehet látni gondolattérkép segítségével, és a feladat arra is jó, hogy megismertesse a diákokat a különböző irodalmi művek feldolgozásainak lehetőségeivel is. A diákjaimnak így például a következő feladatot adnám: gondolattérkép segítségével csoportosítsák a műfajokat műnemek szerint, és írjanak példát egy-egy műfajra, valamint írjanak egy-két jellemzőt mindenhová. Ezt a feladatot mi magunk is megcsináltuk úgy, ahogy a diákoktól is elvárható: a műnemekhez egy bemutatót csatoltunk, az egyes műnemeket definiáltuk, majd műfajokra bontottuk, és a különböző műfajokhoz írtunk egy-egy példát, és szintén egy-egy definíciót. A különböző művekhez (példákhoz) csatolt egy-egy kép vagy videó szemléltet az adott műről valamilyen információt. A feladatot érdemes úgy feladni, hogy a diákok kreativitását is előhozhassa, a különböző szemléltető eszközök használatát nem érdemes pontosan meghatározni (lehet például szöveg (mint például személyes élmény), kép, film vagy színházi- vagy filmjelenet). 

Ami a közös munkát illeti, jó volt együttműködni a társammal, és úgy gondolom, hogy sokat tettünk hozzá egymás gondolataihoz, a témaválasztás pedig szintén nagyon könnyen ment. A közös munka során fontos volt az egymásra figyelés és a feladatok mennyiségének igazságos elosztása. Úgy gondolom, hogy ezeknek eleget tettünk. A diákoknál is érdemes páros munkaként vagy 3-4 fős csoportmunkaként feladni a feladatot. A végeredményt pedig meg lehet beszélni a többiekkel, a későbbiek során meg lehet őrizni, és így a főbb pontok megmaradnak egy-egy téma kidolgozásában. 

Diigo könyvjelző tanulási felhasználása

A Diigo könyvjelző használatát főleg tanórán kívüli feladatokhoz kötném, házi feladatként építeném be a tanulási folyamatba. Ezekhez következik néhány ötlet, kettő az irodalom, kettő pedig a nyelvtan tanításához. 

1. Szerzők profilja

A feladat lényege, hogy egy adott szerzőhöz különböző információkat kell gyűjteni, és azt egymással megosztani. A feladat elvégzéséhez nem lenne elég csak bizonyos honlapok megosztása, az adott oldalon jelölni kell a diákok által fontosabbnak vélt gondolatokat, esetleg megjegyzésekkel ellátni. Ezáltal a kritikai gondolkodás is fejleszthető. Ez a feladat alkalmazható az adott szerzőről szóló óra előtt ráhangolódásként; a diákok által összegyűjtött információkat közösen megbeszélve vezetnénk be a szerzőre szánt néhány órát. 

Részletes feladatleírás példával: Gyűjtsetek információkat Babits Mihályról legalább három internetes forrás felhasználásával, jelöljétek a fontos pontokat, majd osszátok meg egymással a könyvjelző segítségével! 

Javaslat: az osztály vagy csoport létszámától függően lehet kisebb csoportokra bontani a társaságot, és a bevezető órát eszerint irányítani (ha több csoport van, akkor a csoportok által gyűjtött információk összevetése). A feladatot érdemes 11. vagy 12.-es osztályban feladni, mert ez a korosztály már jól ismeri a szempontokat, hogy milyen jellegű információkat keressen. 

2. Dalban mondva

Manapság egyre több versnek van megzenésített változata, melyek könnyen elérhetőek. A feladat az lenne, hogy egy osztállyal töltött első órára bevezetésként mindenki megosztja a kedvenc versének megzenésítését, ha pedig nincs ilyen, akkor is választ egyet a megzenésítések közül (a tanár esetleg segíthet néhány zenekar megadásával). A bemutatkozó órán mindenki elmondhatja, hogy miért esett a választása az adott feldolgozásra (ideális esetben addigra már mindenki megosztotta a versét). Ez a feladat segít a tanárnak a diákok megismerésében, felmérheti a csoport irodalomhoz és művészetekhez való hozzáállását, valamint a diákok is megismerhetik egymást, egymás ízlését, és segít nekik a versekhez is közelebb kerülni már a közös munka legelején. 

Javaslat: a későbbiekben ugyanezt egy-egy szerzőre vonatkozóan is fel lehet adni feladatként, például Radnóti Miklós verseinek tanulásakor. (Hátránya lehet viszont, hogy egyes szerzőknek nincs, vagy csak egy-egy verséhez van feldolgozása. Ez esetben lehet versfelolvasást is választani.)

3. Érvelés 

Az osztályt két részre osztjuk az érvelést bevezető óra után, és házi feladatként az egyik csoportnak egy adott tételmondat mellett, egy másiknak pedig ellene kell érveket gyűjteni, és egymással megosztani, így mindkét csoport előre megismerheti a különböző érveket, valamint megismerkedhetnek a forrásokkal. A diákokkal tudatosítani kell, hogy ez az érvelés folyamatában az anyaggyűjtés lépése, az érvek és a lehetséges ellenérvek számbavétele, az azt követő órán pedig el lehet játszani a vitát a hozott érvekkel és ellenérvekkel. A feladat akkor hatékony, ha a tanulók nemcsak megosztják a különböző forrásokat egymással, hanem azokat kommentárral is ellátják, kiemelik az adott témához gyűjtött információkat.

Javaslat: érdemes olyan témát hozni, melyhez a diákok biztosan találnak forrásokat mind érvként, mind ellenérvként, és a tanárnak is tisztában kell lennie néhány forrással. Nem érdemes sok forrást kérni, a csoport létszámától függően elég lehet akár fejenként egy, bár részletesen kidolgozott érv. Előnye, hogy bár csoportmunka, mert csoportosan gyűjtik az érveket, mégis látszik, hogy ki milyen munkát vállalt a feladat elvégzésében, milyen érveket gyűjtött. 

Részletes feladatleírás példával: Gyűjtsetek csoportokban érveket és ellenérveket a következő idézethez internetes források segítségével: "Csak akkor beszélj idegen nyelven, ha erre föltétlenül szükség van!" (Bartók Béla). A különböző forrásokat osszátok meg egymással az internetes könyvjelző segítségével, és jelöljétek ki benne a gondolatokat! (A két csoportot előre kijelöljük!)

4.  Szóvadászat
A feladat lényege, hogy egy adott szövegben a diákok számára idegen szavakat kell keresni, és definiálni. Érdemes régies vagy modern, kortárs szövegeket feladni. A feladat célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a szótárhasználattal, és az idegen szavak gyűjtése által a szókincsük is bővül.
Feladatleírás példával: Gyűjtsetek számotokra idegen szavakat Jókai Mór Sárga rózsa című művéből! Keressétek meg a szótárban a jelentését, írjátok bele a szövegbe, és osszátok meg a könyvjelző segítségével!
Javaslat: érdemes előre megosztani a mű elérhetőségét, és már a megosztott szöveget lássák el megjegyzésekkel. A művet is érdemes fejezetekre bontani, hogy mindenki különböző szavakat találjon. Például az első fejezetben idegen lehet a kútágas, sallangos, pimpó, sárma, hóka szavak, habár a szövegkörnyezetből lehet következtetni a jelentésre, régiessége miatt nem tudnának pontos definíciót adni rá szótár nélkül. Érdemes egy-két példát mondani ezek alapján, hogy egyértelmű legyen a feladat.